Bolond k�ly�k!

Harry Potter nyugodtan s�t�lt v�gig a Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskola �szaki folyos�in. A di�kok lelkesen, m�g a tan�rok mosolyogva k�sz�ntek neki, mire � egy-egy biccent�ssel v�laszolt.

Lassan n�gy �ve �rt v�get Voldemort r�muralma, �s Nagy-Britannia �jra vir�gz�snak indult. A miniszt�rium �j hat�rozatokat hozott, a miniszteri sz�kbe Madam Bones ker�lt. A hal�lfal�kat elfogt�k, mindenki megkapta a m�lt� b�ntet�s�t vagy jutalm�t. Harry Potter �s Albus Dumbledore arany, Perselus Piton, Hermione Granger �s Ronald Weasley pedig ez�st fokozat� Merlin-d�jat kaptak a h�bor�ban tan�s�tott tetteik�rt. Nagy-Britannia az �vek sor�n a B�ke Szigete lett. Harry a Roxfortba menek�lt a vil�g el�l. Soha nem tudta megszokni a rivaldaf�nyt, amely k�r�lvette �t.

Ismer�s hangokat hallott az alagsori folyos�k fel�l �gy elindult arra. Rem�lte, hogy nem a Griffend�lesek gar�zd�lkodnak megint a b�jitalmester fels�gter�let�n. �sszevont szem�ld�kkel �llt meg egy ismeretlen beugr�ban, �gy �szrev�tlen maradt.
- ���… Professzor, ez nem az, aminek l�tszik… - hallott egy gyan�san ismer�s hangot, amir�l m�r r�gt�n kital�lta, hogy baj van.
- Nem?! Akkor mivel magyar�zza ezt a felfordul�st?!
- H�t… ���…
- Mr Weasley, k�rdeztem valamit! – d�rrent ism�t a m�ly, bariton hang.
- ���…
- Miss Weasley? Tal�n maga m�g k�pes �sszehozni k�t �rtelmes mondatot, amivel megmagyar�zza EZT!
- Iz�… Az �gy volt… Hogy, tudja… Mi nem is… - hallatszott egy v�konyka kisl�nyhang.
- Csod�s! L�tom maga sem �r�k�lte azt a csod�s visszabesz�l� k�pess�g�t se az apj�t�l, se az anyj�t�l. Pedig m�r azt hittem, hogy f�k�nt a keresztapjukra akarnak hasonl�tani az �r�k�s bajba ker�l�seikkel �s szemtelens�geikkel…
- Ez nem igaz! Mama �s papa nem voltak szemtelenek! Keresztapu meg a legjobb!
- Fejenk�nt t�z pont a Griffend�lt�l Mr Weasley. �s most m�g j� kedvemben tal�lnak.
- Na de…
- Mr Weasley, ha m�g egyszer belev�g a szavamba, b�ntet�munk�t adok, ahol k�nytelen leszek �n magam megtan�tani, hogy mi a fegyelem, ha m�r a dr�gal�tos h�zvezet� tan�ruk nem k�pes r�! – Harry erre csak megforgatta a szemeit, �s sz�rakozottan mosolyogva kil�pett rejtekhely�b�l.
- Perselus ugyan m�r! M�g csak tizenegy �vesek! Tudod, ebben a korban senki sem jobb n�luk. Hagyjuk �ket kibontakozni.
- Sz�val kibontakozni?! – sziszegte a b�jitaltan professzor gyilkos tekintettel, mik�zben a folyos� fel� intett. Harry k�v�ncsian n�zett �t a s�t�t f�rfi v�lla felett, �s a l�tv�nyt�l t�tva maradt a sz�ja.
- Tymothy… Maybell… Azt hiszem ezt meg k�ne magyar�znotok - mondta vontatottan �s z�ld szemeivel a leamortiz�lt folyos�t p�szt�zta. Semmi k�l�n�s nem volt benne, ha eltekint�nk att�l, hogy az eg�szet belepte a f�rd�hab. Minden sz�nben. R�zsasz�n, k�k, z�ld, s�rga hab bor�totta el az eg�sz folyos�t. Maybell r�gt�n odarohant hozz� �s a karjaiba vetette mag�t.
- Nem a mi hib�nk volt, Harry b�csi! – kiab�lta, mik�zben szorosan �lelte keresztapja nyak�t, aki lassan, de biztosan lilulni kezdett. Piton erre a kijelent�sre megvet�en felhorkantott. – Mi csak j�t akartunk! A pinc�k olyan s�t�tek �s kihaltak!
- Gondoltuk egy kis f�rd�hab feldobja az alagsor s�t�t hangulat�t – vonta meg a v�ll�t �rtatlanul pislogva az id�sebbik Weasley gyermek, mik�zben szemtelen�l �llta Piton metsz� pillant�sait.
- H�t ez igaz�n kedves t�letek – mosolygott Harry. – Fejenk�nt t�z pontot adok a Griffend�lnek, ami�rt k�s�rletet tettetek arra, hogy felvid�ts�tok a pinc�k komor hangulat�t illetve a m�g komorabb b�jitaltan-professzor�t.
- De nem is vidult fel – mondta elkeseredetten a g�nd�r, v�r�s haj�, hatalmas, k�k szem� kisl�ny.
- �h, de nagyon is vid�m volt, amikor levonta t�letek azt a h�sz pontot. Csak azt�n j�tt az �let�t megkeser�t� SVK tan�r, aki r�ad�sul a Griffend�l h�z feje, �s t�nkretette a napj�t – mosolygott vid�man Harry. Erre a k�t els�s gyerek megk�nnyebb�lten s�hajtott. Azonban Tymothy durc�san karba tette a kez�t.
- Mi�rt van az Harry b�csi, hogy Piton professzor t�ged soha nem szid le, �s mindig hallgat r�d? M�g Dumbledore professzornak sem siker�l kord�ban tartania… - Perselus erre term�szetesen felh�borodottan v�laszolni akart, de Harry nem hagyta sz�hoz jutni.
- �h, ez igen egyszer�. Piton professzor engem k�nzott t�z �vig, azt�n r�unt �s az�ta b�k�n hagy. �s � senkire nem hallgat. Csup�n megfontolja m�sok �rveit �s k�r�seit, hogy azt�n k�s�bb egy mar� megjegyz�ssel visszautas�tsa azokat – a smaragd szemek vid�man csillogtak, mire a k�t Weasley csemete is elmosolyodott. – De szerintem addig fussatok, am�g el� nem veszi a p�lc�j�t, vagy �v v�g�ig tart� b�ntet�munk�t adjon – vigyorodott el sz�lesen. A k�t gyermek els�padva n�zett a b�jitalmesterre, aki olyan s�t�ten n�zett, hogy tal�n m�g Voldemort is zokogva futott volna ki a vil�gb�l. Megrettenve kezdtek el h�tr�lni majd �vatosan be�lltak Harry m�g�, akinek er�ltetnie kellett mag�t, hogy ne nevessen fel. – Na, sipirc, ne is l�ssalak titeket takarod�ig! – terelte a gyerekeket a felfel� vezet� l�pcs�n. Tymothynak �s Maybellnek nem kellett nagy seg�ts�g a felsz�v�d�sra. Maybell nyomott egy puszit keresztapja arc�ra, miel�tt elt�nt volna, Tymothy pedig k�ld�tt fel� egy r�szv�ttel teli pillant�st �s azut�n t�vozott. Harry nevetg�lve t�ntette el a habokat Perselus sz�rakozott pillant�saival k�s�rve.
- T�ldramatiz�lod a dolgokat – pillantott a b�jitaltan-professzorra mikor elt�ntette a nem oda ill� anyagokat. – Gyerekek. Ha Fred �s George Weasleyt kib�rtad �p idegekkel, akkor Maybellt �s Tymothyt is b�rni fogod… R�ad�sul Hermione az anyjuk… Majd � kord�ban tartja a Weasley-g�neket – vigyorodott el sz�lesen. Perselus csak morrant egyet v�laszk�pp. – Perselus – s�hajtott fel, mik�zben tekintet�t az �js�t�t szemekbe f�rta. – Nem lesz jobb, ha elriasztod magad mell�l az embereket. Tudom, hogy szeretsz egyed�l lenni, �s hogy m�r a h�bor�ban is javar�szt egyed�l dolgozt�l, de ak�r hiszed, ak�r nem, fontosak az emberi kapcsolatok.
- Mondja az, aki a Roxfortba menek�lt tan�tani az emberek el�l – v�laszolt �lesen Piton. Harry tekintete megkem�nyedett, ahogy v�laszolt.
- Neked k�ne tudnod a legjobban, hogy mi�rt vagyok itt, Perselus. A m�dia �s a rajong�k t�mege egyszer�en sz�tt�pett volna odakinn. �s tekintve, hogy a csata kis h�j�n Voldemort jav�ra v�gz�d�tt, rem�lem meg�rted, hogy itt szerettem volna maradni a vastag falak k�z�tt. De �n is nyugodtan megk�rdezhetn�m, hogy te mi�rt j�tt�l tan�tani a Roxfortba, ha ut�lod a gyerekeket? – A b�jitalmester von�sai kiss� megenyh�ltek. Hiszen �pp � volt az, aki ott volt a v�gs� csat�n, mikor Harry majdnem az �let�t vesztette. Meg�rtette a fiatal f�rfit, de persze ezt sosem mondta volna.
- Bolond k�ly�k… - mormogta bossz�san. Harry szemei egyb�l els�t�t�ltek.
- Mi? M�r megint kezded ezt? Mindig ezzel j�ssz! – kelt ki mag�b�l. Bossz�san n�zte volt tan�ra el�gedett arc�t. – Els�ben, amikor bementem az els� �r�dra azt mondtad: Bolond k�ly�k! Azt�n harmadikban megsz�ktettem Siriust, amire te r�j�tt�l. Mit mondt�l? Bolond k�ly�k! Negyedikben visszat�rt Voldemort, erre te �gy reag�lt�l: Bolond k�ly�k! �t�dikben beles�t�ltam Voldemort csapd�j�ba. Term�szetesen akkor is egy Bolond k�ly�k voltam! K�t �vvel k�s�bb kis h�j�n meghaltam, de meg�ltem Voldemortot. F�l�jultan hevertem a f�ld�n, amikor te odaj�tt�l. �s mit mondt�l? Bolond k�ly�k! B�rmit mondok, vagy csin�lok, akkor is egy Bolond k�ly�k vagyok ugye? Ne n�zz �gy r�m! Tudom, mit fogsz mondani! Hi�ba k�zel�tesz! Hallod? Hi�ba j�ssz egyre k�zelebb �s k�zelebb… Hi�ba szor�tasz a falhoz… Tudom, mit fogsz mondani… - suttogta m�r a v�g�t a b�jitaltan-professzor arc�t�l p�r centire. Perselus csak mosolyogva figyelte a kipirult, k�v�natos arcot. M�g utolj�ra megjegyezte neki:
- Bolond k�ly�k… - suttogta miel�tt ajkaik forr�n �rintett�k egym�s�it.

V�ge