Miel�tt meghalsz, lepereg el�tted az �leted. Nem r�szletesen, csup�n k�peket l�tsz, sz�nes foltokat, egy-k�t hangfoszl�ny eljut a f�ledig is. De semmi t�bb. Mindig mondt�k nekem, hogy velem semmi sem �gy t�rt�nik, ahogyan az kellene. Most kezdem csak meg�rteni… Amikor Voldemort egy �ves koromban megpr�b�lt meg�lni olyan dolgot adott nekem, ami neki sosem adatott meg, s � nem is tudott err�l. �letet…

Zih�lva �ltem fel az �gyamban. Elegem van ezekb�l az idi�ta �lmokb�l… M�gis mit gondol ez a cs�sz�-m�sz�? Azt hiszi, hogy azzal megijeszthet, ha megmutatja, hogyan k�nozza meg a rabjait? Che… Sz�nalmas… - Morgol�dva k�sz�l�dtam ki az �gyb�l �s r�n�ztem az �r�ra. Hajnali n�gyet mutatott. Megvontam a v�llam �s bementem a f�rd�be. Mindig ilyenkor keltem. R�gebben a r�m�lmok, �jabban az edz�sek miatt is. M�g mindig morcosan, az �lom k�peivel a fejemben �lltam be a zuhanyz�ba. Megnyitottam a j� meleg vizet �s vagy 20 percet �ztattam magam alatta. Ut�na visszamentem a szob�ba �s fel�lt�ztem. Fekete nadr�g, feh�r ing, Griffend�les nyakkend�, illetve a tal�r. �sszevont szem�ld�kkel �lltam �s n�ztem magam. Ez�rt is volt k�l�nleges a Torony. Minden fed�b�b�jt, var�zslatot megmutat. �gy most k�nytelen voltam szemben�zni val�di alakommal. Elt�nt a k�cos haj, a kiss� k�kes hat�s� z�ld szemek, a k�z�pmagas test. Piton ha ezt l�tn�, biztosan nem mondan� t�bbsz�r, hogy olyan vagyok, mint az ap�m… - gondoltam fanyarul mosolyogva. H�tk�z�pig �r� holl�fekete haj, vil�g�t� smaragdz�ld szemek, hossz� s�t�t szempill�k, nem t�lzottan izmos, saj�t v�lem�nyem szerint alacsony test. Kis h�j�n s�rva fakadtam, amikor el�sz�r megl�ttam annyi �v ut�n. Eml�kszem Dudley cs�folt mindig annak idej�n k�r�lbel�l h�t �ves korunkban. Akkor nagyon d�h�s lettem �s azt akartam, hogy ne legyek ennyire… hogy is mondjam… l�nyos… M�snapra elt�nt a r�gi kin�zetem �s j�tt a James-inkarn�ci�. Az�ta sosem n�zem meg az igazi alakom, de ahogy bel�ptem a Toronyba, a b�b�jom szertefoszlott. V�g�l egy s�hajjal elszakadtam a t�k�r el�l, aki b�josan pislogott r�m, �s megjegyezte, hogy „milyen t�nd�ri vagy ma!”. Ma nem volt kedvem kimenni hajnali fut�sra. Lass� temp�ban fels�t�ltam a l�pcs�k�n, majd jobbra fordulva a nagy t�lgyfaajt�hoz �rtem, amit halkan kinyitottam. Sejt�seim beigazol�dtak, ahogy megl�ttam a n�gy Alap�t�t b�k�sen �llatalakjaikban aludni. Egy klubhelyis�g-szer�s�gbe �rkeztem. A falak feh�rek voltak, rajtuk nem mozg� festm�nyekkel, ami el�g ritka volt a Roxfortban. Az ajt�val szemben volt egy nagy kandall�, amiben most b�k�sen ropogott a t�z. K�zvetlen�l el�tte egy nagy, puha �s vastag sz�nyeg volt leter�tve, amelyen most egy oroszl�n, egy borz egy k�gy� �s egy sas aludt. El�tte a n�gy h�z sz�n�nek megfelel�en n�gy k�nyelmes fotel volt elhelyezve. Halv�ny mosollyal �ltem le az egyikbe. Mintha meg�rezt�k volna, hogy ott vagyok, felemelt�k �lmos tekintet�ket, majd kiss� k�tyagosan elindultak fel�m. Szerencs�mre m�g zokniban voltam, mivel az oroszl�n a l�bamhoz d�rg�l�z�tt �s b�k�sen aludt tov�bb. A sas a v�llamra telepedett, fej�t sz�rnyai al� dugta �s � is visszaaludt. A borz az �lemben helyezkedett el, �s v�g�l a k�gy� a karomra tekeredett fel, fej�t a tenyeremben nyugtatva. Hat�rozottan b�k�s hangulat volt. A t�zbe b�multam, �m gondolataim m�r messze j�rtak.

Minden a hatodik �v el�tti ny�ron kezd�d�tt. �t�dikben elvesztettem Siriust. �gy �reztem vele egy�tt haltam �n is. Azt�n az a j�slat… Akkor �rtettem csak meg, hogy val�j�ban mekkora teher is nyugszik a v�llamon. �s mindezek ut�n visszak�ldtek Dursley�khez. Az a ny�r k�l�nb volt a t�bbin�l. Teljesen hidegen hagyott minden. Ha k�rtek – vagyis parancsoltak - valamit, egy sz� n�lk�l megtettem, ha kiab�ltak velem �n n�m�n v�gighallgattam, nem feleseltem vissza. Teljesen �resnek �reztem magam a keresztap�m n�lk�l. Nem v�laszoltam a bar�taim agg�d� leveleire. Ugyan, minek kellett volna? De egy valamivel nem sz�moltam… Vernon b�csival.

Azon az est�n is �pp mosogattam, amikor nagy h�vvel bed�c�g�tt a konyh�ba. Elkezdett velem kiab�lni, hogy nem v�gtam le rendesen a f�vet. �n n�m�n hallgattam. Most m�r r�j�ttem, hogy nem igaz�n tetszett neki ez a passzivit�s. A k�pe elv�r�s�d�tt �s elkezdett velem �v�lt�zni. Mindent a fejemhez v�gott, ami csak az esz�be jutott. �n sz�tlanul, kifejez�stelen tekintettel hallgattam. Akkor pattant el valami az agy�ban. Megragadott egy konyhak�st �s r�m t�madt. A t�l�l� �szt�neim megint cselekedtek helyettem �s elugrottam. D�fk�dni kezdett fel�m a k�ssel, �n meg, h�t nem voltam valami j� kond�ci�ban, �gy a k�st siker�lt a karomba d�fnie. �gy is � h�zta a r�videbbet. Azzal nem sz�molt, hogy a Rend tagok figyelt�k a h�zat. �s nem is ak�rki! Remus Lupin. A kiab�l�sra �s a v�rszagra berontott a h�zba, mivel azt hitte megt�madtak a hal�lfal�k. H�t csal�dnia kellett. Ott �llt egy hal�lra r�m�lt Petunia n�ni �s Dudley, egy elmebeteg, v�res k�st szorongat� Vernon b�csi, �s egy hal�ls�padt, v�res kar� Kis T�l�l�. Vernon Dursley akkor megtudta, hogy milyen, ha egy v�rfarkast mag�ra harag�t.

Remus r�gt�n elhozott a Roxfortba, ahol Madam Pomfrey sz�rnyai al� ker�ltem. �m nem �sztam meg. A var�zsl�vil�gban a legs�lyosabb b�n b�ntani egy gyermeket. �m az, ha valaki a saj�t gyermek�t, csal�dtagj�t b�ntalmazza, az m�r minden hat�ron t�lmegy. A m�gusok el�t�lik az ilyen embereket. A h�tr�nya az volt, hogy a heg �r�kre ott maradt, mivel a v�rszerinti rokonom akarta kioltani az �letem, ez�rt �r�kre rajtam marad a nyoma. Hogy ennek mi �rtelme, magam sem tudom. A l�nyeg, hogy v�gre Dumbledore is r�j�tt, hogy nem volt a legokosabb d�nt�s Dursley�k gondjaira b�zni annak idej�n. A Roxfortban maradhattam. Ez hat�rtalan megk�nnyebb�l�ssel t�lt�tt el, �m depressz�v �llapotomb�l �gy sem tudtam kiszakadni. Remus itt maradt velem. Jobban megismert�k egym�st. �s v�g�l megny�ltam neki. Ezt a megny�l�st �gy kell �rteni, hogy egyszer csak elkezdtem kiab�lni, hogy elegem van az �letemb�l, nem b�rom, meg fogok halni, �s egy�b kellemes dolgok. Mindent elmondtam neki, ami b�ntott. A sz�leimet, mes�ltem neki Dursley�kr�l, elmondtam hogyan halt meg Cedric, Sirius �s m�g annyian. �s hogy nem b�rom a terhet, amit a Var�zsvil�g tett a v�llamra. � meghallgatott, mellettem volt egyfajta csendes t�maszk�nt. �s visszar�ntott az �letbe. Hivatalosan is keresztap�mm� fogadtam �t. Sokat k�sz�nhetek neki. Lehet, hogy m�r tudtam �sszer�en gondolkodni, �s nem kellett �gy r�m parancsolni, hogy egyek, de a r�m�lmok �jra k�s�rteni kezdtek �s kezdtem visszabilleni a melankolikus �llapotba. Nappal a parkban voltam �s olvastam, �jszaka a kast�lyban bolyongtam.

Egyik �jjel mik�zben a s�t�t folyos�kat j�rtam a negyediken, l�ttam valami gy�ngyh�zf�ny� dereng�st. R�gt�n kital�ltam, hogy egy szellem. M�gis felkeltette a figyelmemet, mivel errefel� nem nagyon j�rnak k�s�rtetek.

„K�vetni kezdtem, nem sokkal k�s�bb m�r futottam ut�na. Megm�sztam sok l�pcs�fokot, v�gigfutottam sok folyos�n, lefordultam sok sarkon, mire a szellem elt�nt egy nagy mahag�ni ajt� m�g�tt. Gyorsan szedtem a leveg�t, megpr�b�ltam helyre�ll�tani sz�vver�semet. �sszevont szem�ld�kkel n�ztem k�r�l. Erre m�g soha nem j�rtam… Az ajt� k�l�n�sen sz�pen volt megmunk�lva, mindenf�le forma bele volt v�sve �si r�n�kkal. Lassan k�zelebb l�ptem az ajt�hoz �s lenyomtam a kilincset. �reztem a bent l�v� hatalmas m�gi�t, amely ahogy bel�ptem, r�gt�n k�rbe�lelt. Furcsa bizserg�st �reztem a testemben, de nem ford�tottam nagyobb figyelmet r�. Egy �jabb folyos�ra �rkeztem. N�gy el�gaz�s volt benne. Bal oldalon egy l�pcs�sor vezetett felfel�. Egy bolt�v v�lasztotta el a folyos�t�l, ahol jelenleg �lltam. A bolt�v tetej�n felfedeztem a Griffend�l h�z oroszl�nj�t �s v�r�s-arany sz�neit. A t�le balra l�v� bolt�v egy keskenyebb �s minden bizonnyal r�videbb folyos�ra vezetett. Ezen �szrevettem Hugrabug borz�t �s a s�rga-fekete sz�neket. Jobb oldalon hozz�m k�zelebb egy �jabb l�pcs�sor vezetett lefel�. A bolt�ven megl�ttam Mardek�r k�gy�j�t a z�ld-ez�st sz�neivel. T�le jobbra a bolt�v egy sz�kebb folyos�ra vezetett, ami minden bizonnyal Holl�h�ti� lehetett. Nem csal�dtam. A boltozaton felismertem a k�k-bronz sz�neket a sassal. �n term�szetesen egyenesen mentem. Ott is volt egy ajt�. Egy hatalmas t�lgyfaajt� a Roxfort c�mer�vel. Ide nyitottam be. Furcsa �rz�sem t�madt, mintha nem lenn�k magam. �gy �rtem, mintha nem a saj�t testemben lenn�k. K�r�ln�ztem a szob�ban, ahova benyitottam. Egy szalonra, vagy a klubhelyis�gekre eml�keztetett. Feh�r falai voltak, de nem sok minden l�tszott bel�le. Mind a n�gy fal m�s-m�s ember szem�lyis�g�t t�kr�zte. Velem szemben egy hatalmas kandall� �llt, melyben vid�man ropogott a t�z. A kandall� felett egy nagy, mozdulatlan k�p volt felf�ggesztve. Egy �sszek�t�tt mogyor�barna haj�, barna, m�r-m�r v�r�s szem� f�rfi �llt rajta. Jobb kez�ben egy kardot tartott, amit r�gt�n felismertem. Griffend�l Godrik kardja. Jobban megn�ztem a f�rfit. Bal kez�t egy oroszl�n fej�n pihentette. �gy huszonh�t-huszonkilenc �ves lehetett. Haj�b�l n�h�ny tincs az arc�ba l�gott, ezzel huncut k�ls�t k�lcs�nz�tt a visel�j�nek. Sz�j�n egy f�loldalas mosoly ter�lt sz�t, �s �n m�r biztos voltam benne, hogy Griffend�l Godrikkal �lltam szemben. A falon, a k�p mellett egy mozg� oroszl�n k�p volt, mellette Griffend�l Godrik kardja. Egy percre elt�prengtem, hogy hogyan ker�lt ide, de tov�bb n�zel�dtem. A t�lem jobb oldali falon szint�n egy k�p volt, amin egy gy�ny�r� n�i alak �llt. A n�nek lapock�ig �r� k�kes haja volt �s az�rk�k szemei. Tekintete tud�st �s intelligenci�t t�kr�z�tt. Egy s�t�tk�k ruh�t viselt, ami felett egy szint�n s�t�tk�k tal�r volt a Holl�h�t jelk�p�vel. Kez�t kecsesen maga el� tartotta, amin egy fens�ges sas �lt. R�gt�n r�j�ttem, hogy Holl�h�ti Helga k�p�t l�tom magam el�tt. A k�p mellett k�t k�nyvespolc foglalt helyet roskad�sig megpakolt k�nyvekkel. Mellett�k egy m�lyk�k kanap� �s egy �l�r�d. A falon m�g fel volt akasztva egy m�r mozg� t�jk�p. Lassan h�trafordultam, hogy szembetal�ljam magam Mardek�r Malaz�r festm�ny�vel. Az ajt� mellett jobbra volt felakasztva. Hossz�, csaknem der�kig �r� haja volt, amit a tark�j�n �sszefogott. Smaragdz�ld szemei voltak, amelyekb�l csak �gy sug�rzott a b�szkes�g �s a hatalom. M�regz�ld tal�rt viselt a Mardek�r jelk�p�vel. A nyak�n felk�sz� k�gy� Naginire eml�keztetett. Mellette a falon k�l�nb�z� fegyverek voltak kirakva. B�rdok, l�ndzs�k, kardok, szably�k, fejsz�k �s m�g sok �les v�g�eszk�z. A bal oldalamon szint�n volt egy hatalmas festm�ny. Egy h�tk�z�pig �r�, aranysz�ke haj�, m�zbarna szem� n� �lt egy fotelben, �l�ben egy fekete-feh�r borzzal. Sz�pen �velt sz�ja kedves mosolyra h�z�dott. � a Hugrabug sz�neivel d�sz�tett tal�rj�ban �lt. Hugrabug Helg�t is percekig figyeltem, majd a falon l�v� t�k�r fel� fordultam. H�t… Nem kellett volna. R�m�lt ki�lt�ssal ugrottam h�tra, ahogy megl�ttam magamat. Hatalmasra t�gult szemekkel k�zel�tettem meg �jra a t�kr�t �s egyszer�en nem akartam hinni annak, amit l�ttam. Eddigi j�l megszokott r�vid, k�cos hajam elt�nt, helyette h�tk�z�pig �r� kiss� hull�mos lett. A k�kesz�ld szemeim elt�ntek, helyett�k most smaragdz�lden ragyogtak. Alacsonyabb lettem �s kev�sb� izmos. Els� gondolatom ez volt: Merlin Szent Szak�ll�ra! L�ny lettem?! Elborzadva n�ztem magamra. Hirtelen r�j�ttem, hogy mi volt az a furcsa �rz�s, amikor bel�ptem. Valamilyen er�s var�zslatot raktak a szob�ra, hogy minden fed�b�b�jt hat�stalan�tson. H��h… M�g sosem l�ttam az igazi alakom. Percekig �lltam �s n�ztem magam, amikor hatalm�ba ker�tett egy furcsa �rz�s. Mintha figyeln�nek… Belen�ztem a t�k�rbe, de nem l�ttam semmit. Nagyot nyeltem �s lassan megfordultam. El�g �rdekes l�tv�nyban volt r�szem. Egy oroszl�n, egy k�gy�, egy sas �s egy borz �lltak el�ttem bizalmatlanul m�regetve engem. �n meg csak pislogtam �s b�multam �ket. Nem �rtettem hogyan ker�lhettek �llatok a Roxfortba, r�ad�sul pont ide. Azt�n a borz el�l�pett �s nagy szemeket kezdett mereszteni r�m, majd a k�gy�ra. Hamarosan a sas is besz�llt �s folyamatosan kapkodta a fej�t k�ztem �s a k�gy� k�z�tt. Kiss� kezdett ideges�teni, hogy �gy b�mulnak. Sosem szerettem a k�z�ppontban lenni, de ezek a d�g�k �gy tudtak n�zni, hogy az ember h�t�n fel�llt a sz�r. Egyszer csak meghallottam, hogy a k�gy� sziszegni kezd.
- Remek… Az Alap�t�k Torny�ba se l�pett m�g be senki, erre most itt egy k�ly�k, aki r�ad�sul pontosan olyan, mint �n. Csak l�nyosabb… - morogta – illetve sziszegte- mag�nak. E szavakra el�rasztott a d�h.
- Igaz�n megtiszteln�l vele, ha nem nevezn�l l�nyosnak! �s egy�ltal�n ki vagy te? �s mi ez a hely? – sziszegtem vissza neki, mire a hat�s eg�szen �rdekes volt. Az oroszl�n felh�rd�lt �s h�tr�lt egy l�p�st. A borz, ha lehet m�g nagyobb szemeket meresztett. A sas felrikoltott �s �tsz�llt a borz h�t�ra. Ellenben a k�gy� �sszesz�k�tette a szem�t �s elkezdett k�szni fel�m. Egy k�gy�val m�g elb�nok- gondoltam magamban, �m arra nem sz�m�tottam, hogy a k�vetkez� pillanatban emberi form�t �lt �s �gy k�zeledik tov�bb fel�m. Hossz� fekete haja volt, a tark�j�n �sszek�tve. Smaragdz�ld szemei most vadul csillogtak. Magas volt �s izmos. �s igen � volt maga Mardek�r Malaz�r. H�s v�r alakban. Kit�gult szemekkel n�ztem r�, de nem mozdultam. T�nyleg hasonl�tottam r�. �s m�g a sziszeg�s is r�tett egy lap�ttal.
- K�ly�k, az egy dolog, hogy p�rszasz�j� vagy, de az m�g nem jelenti azt, hogy �gy besz�lhetsz velem – mondta f�lelmetes, m�ly hangon. Ez kiz�kkentett a r�m�letemb�l. Elv�gre, ha a Roxfort rettegett b�jitaltan�ra, de m�g Voldemort sem tud megf�leml�teni, akkor Mardek�r Malaz�r mi�rt tudna? Kis h�j�n felnevettem a helyzet abszurdit�s�n. De nem tettem. Ink�bb megmakacsoltam magam �s felszegett fejjel v�laszoltam.
- Eln�z�s�t k�rem � Nagy Mardek�r Malaz�r, A Roxfort Egyik Alap�t�ja, de nem szeretem, ha a kin�zetemmel szek�lnak! Illetve feltettem k�t r�mesen egyszer� k�rd�st, ami nem tudom, hogy hol s�rti meg a Hatalmas Mardek�r b�szkes�g�t. Ellenben az, hogy letegeztem Mag�t csup�n az�rt volt, mert nem tudtam, hogy maga a Hatalmas Mardek�r Malaz�r. Rem�lem, megbocs�tja nekem, hogyha nem kezdem minden k�gy�ra azt ord�tozni, hogy ���sristen ez Mardek�r Malaz�r! – v�gtam vissza hevesen. El�gedetten n�ztem, ahogy m�g d�h�sebb lesz. �m r�m�lten h�tr�ltam egy l�p�st, amikor a borz, a sas �s az oroszl�n emberr� v�ltoztak �s vid�man vigyorogtak.
- �dv�zl�nk az Alap�t�k Torny�ban ifj� Harry Potter! – mosolygott Hugrabug Helga.
- �s gratul�lunk a b�tors�god�rt! – vigyorgott Godrik. – Nem sokan mertek eddig visszasz�lni Malaz�rnak, b�r akik megpr�b�lt�k, rajtunk k�v�l mind meghaltak. Nem hi�ba ker�lt�l az �n h�zamba – mosolyodott el b�szk�n.
- ���… K�sz�n�m – motyogtam.
- Nyugodtan tegezz minket – mondta l�gyan Holl�h�ti. – �s ahogy eln�zem, lenne p�r k�rd�sed. – v�ltott r�gt�n t�m�t. �n b�lintottam, majd remeg� tagokkal le�ltem a kandall� el�tti fotelok egyik�be. M�r el is felejtettem, hogy borong�s volt a hangulatom. �k is helyet foglaltak velem szemben. Malaz�ron k�v�l mindenki mosolygott.
- H�t… El�sz�r is mi ez a hely? – kezdtem bele.
- Az Alap�t�k Tornya – v�laszolt Hedvig. – M�g a Roxfort alap�t�sakor hoztuk l�tre, hogy ha meghalunk, a szellem�nk visszat�rjen ide, a Roxfortba. A Tornyon bel�l h�s-v�r emberek vagyunk, �m a Tornyon k�v�l csup�n szellemek.
- Akkor hogyhogy nem l�ttak m�g benneteket a di�kok, vagy a tan�rok? – tettem fel az el�g �sszer� k�rd�st.
- Mert nem akartuk – j�tt a f�lszeg v�lasz Hedvigt�l. – Ami�ta visszat�rt�nk a Roxfortba, folyamatosan figyelj�k a di�kokat �s tan�rokat. Viszont nem tudunk beleavatkozni az iskola �gyeibe. L�ttuk feln�ni mag�t Albus Dumbledoret, a sz�leidet, Voldemortot �s T�ged is. Hidd el, ha megtehett�k volna, biztosan megakad�lyoztuk volna, hogy ilyen sz�rny� dolgok t�rt�njenek az iskol�ban �s azon k�v�l – mosolygott szomor�an.
- Mint ahogy azt sem akartuk, hogy Valaki – hangs�lyozta ki j� er�sen Godrik – csin�ljon egy bizonyos kamr�t, amiben elrejt egy �ri�si d�g�t, hogy az majd, hogy id�zzem: „Megtiszt�tja az iskol�t” – enn�l a mondatn�l h�rom gyilkos tekintet akarta kereszt�ld�fni Mardek�rt, de � makacsul f�lren�zett.
- De ki volt az a szellem, aki idevezetett? – n�ztem �rtetlen�l, mire Hugrabug gyan�san elpirult.
- �n voltam – vallotta be halkan, mire a m�sik h�rom alap�t� d�bbenten r�n�zett.
- Te? De… Mi�rt? – k�rdezte elkerekedett szemekkel Holl�h�ti.
- H�! – csattant fel a sz�ke haj� v�dekez�sk�ppen. – Nem mi akartuk �t felk�sz�teni Voldemort ellen? K�z�sen megegyezt�nk, hogy tan�tani fogjuk, gondoltam nem v�rom meg, m�g idetal�l mag�t�l, r�seg�tek!
- Nem is tudtam, hogy a makacss�g �s a vakmer�s�g Hugrabugos tulajdons�g – g�nyol�dott Malaz�r, mire belebzselt n�h�ny �jabb metsz� pillant�st.
- Ta… tan�tani? Engem? – m�g mindig sokkosan n�ztem �ket. Az egyik legnagyobb aj�nd�knak tartan�m, ha a N�gy Alap�t� tan�tana engem… Akkor tal�n m�gsem lenne olyan es�lytelen ez az eg�sz…
- Igen k�ly�k, T�ged! – morrant fel Mardek�r, aki �gy t�nt ma el�g harap�s kedv�ben van. Vagy mindig ilyen? – A v�laszodat, ha lehet, m�g ma k�z�ld – mondta sz�razon k�r�lbel�l egy perc n�ma cs�nd ut�n.
- Szeretn�m – jelentettem ki hat�rozottan. Ha a var�zsl�vil�g �gy megmenek�lhet… Meg h�t az�rt nem sokan tanulhatnak a h�res Alap�t�kt�l. M�g Voldemort sem. Fel�lltam, a n�gy m�gus k�vette a p�ld�m.
- H�t akkor Harry James Potter, m�t�l a N�gy Alap�t� tan�tv�nya vagy! Am�g a ny�ri sz�net tart, addig reggel- d�lben- este folyik a tan�t�sod. Az iskola kezdet�vel pedig a k�telez� tan�r�k el�tt �s ut�n kapsz k�l�n�r�kat – hallatszott Griffend�l kellemesen m�ly hangja.
- Az el�bb eml�tett okok miatt k�nytelen leszel idek�lt�zni – vette �t a sz�t Mardek�r. – A h�zt�rsaidat majd meggy�z�d valami hihet� �rvvel – n�zett jelent�s�gteljesen – Ha nem j�n �ssze, akkor csak sz�lsz Dumbledorenak. � �gyis elint�zi – fintorodott el �s az orra alatt morgott valamit, ami gyan�san Griffend�lesek-nek hangzott.
- �gyhogy szedd �ssze magad lelkileg – n�zett komolyan Helga. – Tudjuk, hogy f�j a sok vesztes�g, ami eddig �rt, de lesz lehet�s�ged v�get vetni a v�rengz�snek.
- Mi felk�sz�t�nk a k�zelg� h�bor�ra. Olyan fegyvereket adunk a kezedbe, amelyekr�l eddig �lmodni sem mert�l… - a hangok egyre kev�sb� jutottak el a f�lemig, l�t�som elhom�lyosult. M�g hallottam, hogy alaki a nevemen sz�l�t, azt�n minden els�t�tedett.”

- Harry… Harry �bredj! – sz�longatott valaki, �s gyeng�den megr�zta a v�llamat. Laposakat pislogva pr�b�ltam beazonos�tani az aljas gaztev�t, aki �des �lmomb�l kiszak�tott.
- Hedvig? – motyogtam �lomittasan – Elaludtam? – n�ztem k�r�l. A szalonban voltam. El�ttem Hedvig �llt, mellette egy aggodalmas arc� Helga, egy k�m�s Godrik �s egy unott Malaz�r.
- El bizony k�ly�k – mondta Mardek�r sz�ntelen hangon. – H�t �ra!
- Mennyi? – vis�tottam fel – �risten! M�rmint Szents�ges Merlin! – pattantam fel. – El fogok k�sni!
- Dehogy fogsz – nyugtatott meg Helga �s a kezembe nyomta a t�sk�mat. Mint egy agg�d� anyuka…
- A vak bagoly festm�ny m�g�tt van egy folyos�, ha azon v�gigm�sz, akkor a Nagyterem mellett lyukadsz ki – j�tt az �letment� seg�ts�g Godrikt�l, mire h�l�san r�pillantottam �s cip�mbe beleb�jva kirohantam az Alap�t�k Torny�b�l. Id�k�zben m�g feldobtam magamra egy fed�b�b�jt �s a vak bagoly festm�ny m�g�tt elt�nve elszaladtam els� heted�vesk�nt elfogyasztand� reggelimre.

K�vetkez�-->>